Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez angol nyelv és kultúra tanára (osztatlan) szakon

Letöltés a mellékletekkel együtt!

 

1. Általános tudnivalók

 

A szakdolgozat a hallgató egyik szakjának megfelelő, önálló kutatómunkán alapuló írásbeli mű.

A szakdolgozat nyelve az angol. Célja annak bizonyítása, hogy a hallgató tanulmányai folyamán megfelelő elméleti alapokat szerzett ahhoz, hogy a választott területhez kapcsolódó témát a rendelkezésre álló hazai és külföldi szakirodalom alapján egyéni megközelítésben a célnyelven (angol nyelven) dolgozza fel.

A szakdolgozatnak tartalmát tekintve diszciplináris vagy szakmódszertani jellegűnek kell lennie. A diszciplináris szakdolgozat kapcsolódhat: az angol nyelvű országok kultúrájához, irodalmához, történelméhez, angol nyelvészethez és részterületeihez.

A szakdolgozat ajánlott terjedelme minimum 30, maximum 50 oldal, mellékletek nélkül. A terjedelem a főszöveget jelenti, a címlap, a tartalomjegyzék, a mellékletek és az irodalomjegyzék nélkül. Az elvárt karakterszám: kb. 60.000 – 120.000 karakter szóközökkel együtt.

A szakdolgozat

A szakdolgozat témavezetője – a TVSz. 18.2. §-ában foglaltaknak megfelelően – „az Intézmény főállású vagy további közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatója, illetve az illetékes oktatási egység vezetőjének engedélyével külső, egyetemi diplomával rendelkező szakember is lehet”.

 

1.1 A téma kiválasztása és konzultációk

 

A címek (témák, témavezetők) listáját az aktuális félév kezdetekor a szak felelőse bocsátja a hallgatók rendelkezésére, akik választásukat a témavezetővel egyeztetik. A hallgató nemcsak a tanszék által felajánlott címek közül választhat, hanem saját témát is javasolhat.

A szakdolgozat címe a szakdolgozati lap kitöltésével és leadásával válik véglegessé. A szakdolgozati lap formáját a Hallgatói Szolgáltató Központ határozza meg. A szakdolgozati témaválasztó lap leadásának határideje a témaválasztás félévében szeptember 30., ill. február

28. (őszi/tavaszi félévnek megfelelően).

A témaválasztó lapot három példányban kell kitölteni, melyek közül egy példány a hallgatónál marad, egy példányt a témavezetőnek adnak le, egyet pedig a tanulmányi előadónak. (Lásd: melléklet) A mellékletben található lap csak minta, a szakdolgozathoz szükséges mellékletek megtalálhatóak a HSZK honlapján.

A hallgató félévente legalább két alkalommal köteles konzultálni a témavezető oktatóval. A konzultációt a témavezető a konzultációs űrlap aláírásával igazolja. Az előírtnál több konzultációra is sor kerülhet. A konzultációkat igazoló űrlap a HSZK és az intézet honlapjáról tölthető le. A témavezető által aláírt konzultációs lapot a szakdolgozat elejére kell befűzni/köttetni.

 

1.2 A szakdolgozathoz kapcsolódó tanegységek

A szakdolgozat kreditértéke 5 kredit, a tárgy felvételi éve a 10. félév. A tárgy ötfokozatú értékeléssel (gyakorlati jeggyel) zárul, amely a félév során nyújtott munkát (nem a szakdolgozatot) minősíti.

A szakdolgozatot egy féléven keresztül előkészítő tárgy előzi meg: Szakdolgozat – előkészítés, mely 0 kredites, aláírással záruló tárgy, melyet a 9. félévben kell felvenni.

 

Félév	Tárgy	Minimumkövetelmények
9. félév	PAN7000 Szakdolgozat – előkészítés	A téma kiválasztása, orientáció, a kutatási terület leszűkítése, a dolgozat hipotézisének a megfogalmazása, a kutatási módszer meghatározása, egy lehetséges vázlat átgondolása. Szakirodalmi gyűjtőmunka (könyvtár, könyvtárközi kölcsönzés, internet), a szakirodalmi háttér feldolgozásának megkezdése, adatgyűjtés, adatok kiértékelése, a források pontos rögzítése a visszakereshetőség biztosítása, egy altéma kibontása egy vagy több fejezetben.
10. félév	PAN7001 Szakdolgozat	A szakirodalom feldolgozása, rendszerezése, rostálása, újabb fejezetek megírása, a megírt fejezet bemutatása a témavezetőnek, a témavezető kritikai megjegyzéseinek a figyelembevétele. A szakdolgozat fejezeteinek logikai sorrendbe történő rendezése: strukturálás,  megszerkesztés, a kohézió és a követhetőség biztosítása, a hivatkozások meglétének ellenőrzése, korrektúra, (önellenőrzés, ellenőrző programok alkalmazása), a végleges formába öntés, újabb ellenőrzés, köttetés

 

1.3. A szakdolgozat leadása

 

A szakdolgozat leadásának határideje április 30., keresztfélév esetén november 30. A határidőn túli beadásról a TVSz. rendelkezik.

A szakdolgozatot A/4 szabvány méretű papírra kell elkészíteni számítógépes szövegszerkesztővel. Betűnagyság: 12, betűtípus: Times New Roman, 1,5-ös sortávolsággal, bal szélén 2,5 cm, jobb szélén 2 cm, felül és alul 2-2 cm margóval. A folyó szöveg mindvégig sorkizárt legyen, elválasztások és üres sorok beszúrása nélkül. A fő fejezetek új oldalon kezdődjenek.

A szakdolgozatba be kell fűzni/köttetni a szakdolgozati lap hallgatói példányát és a témavezető által aláírt konzultációs űrlapot.

 

1.4 A szakdolgozat bírálata

 

A szakdolgozat bírálata az 5. sz. melléklet alapján készül el. A bírálatról a hallgatót a szakjának megfelelő témafelelős intézet tájékoztatja.

A szakdolgozatot az adott tanszéken oktató munkatárs bírálja.  Az értékelés 100 pontos rendszerben történik (lásd: melléklet).

A bírálat végén a dolgozatot bíráló oktató a dolgozattal kapcsolatban kérdéseket fogalmaz meg, melyeket a szakdolgozat védésén a hallgatónak meg kell válaszolnia. A szakdolgozat védése a záróvizsga keretében zajlik. A szakdolgozatvédés a témafelelős intézet szervezésében a TVSz. és a záróvizsga-szabályzat szerint történik.

A szakdolgozat elégtelenre való minősítését vonja maga után az alábbi körülmények valamelyikének vagy mindegyikének fennállása:

1. A szakdolgozat egyes főbb részei közötti összhang súlyosan sérül: a dolgozat címében jelzett témakört csak minimális terjedelemben fejti ki a jelölt.
2. A szakdolgozat több mint egy bekezdése kb. 3–4 mondat terjedelemben szó szerinti formában vagy azt megközelítő módon idegen műből építkezik a forrás megjelölése nélkül, azaz plágium.
3. A szakdolgozat több oldal terjedelemben, folyamatosan csak egy idegen mű alapján építkezik, még ha a forrást a megfelelő szövegrésznél és az irodalomjegyzékben meg is jelöli a dolgozat írója.
4. A szakdolgozat alapvető tárgyi tévedések sorozatát tartalmazza.
5. A szakdolgozat terjedelme az elvárásoktól jelentősen eltér.
6. A szakdolgozatban a nyelvi, nyelvtani, stilisztikai és/vagy szerkesztési hibák bántónak minősíthetőek, és már a megértést is veszélyeztetik.

 

Figyelem!

A mesterséges intelligencia használatára vonatkozóan az „Állásfoglalás a mesterséges intelligencia alapú rendszerek használatáról a Nyíregyházi Egyetemen” című leirat az irányadó.

 

 

2. Tartalmi követelmények

 

A dolgozat címe: a dolgozat tartalmának, mondanivalójának tömör kifejezése; utal a dolgozat központi témakörére/témaköreire. Amennyiben a cím túl általános, akkor szükséges magyarázó vagy a témát leszűkítő alcím megadása is.

A kidolgozás elvei: szakszerűség (a szaknyelv pontos használata), pontosság (a tények, idézetek, adatok hű és pontos közlése, melyek a dolgozat tárgyilagosságát erősítik), szemléletesség, ami nem csupán a stílusra vonatkozik, hanem  jelenthet  ábrák, illusztrációk, grafikonok, táblázatok, diagramok közlését is.

3. A szakdolgozat részei

 

A Bevezetést az Absztrakt (Abstract) előzi meg, amely a dolgozat rövid (maximum egy oldalas) összefoglalója, s melynek nyelve szintén az angol.  Ebben röviden ismertetjük a dolgozat témáját, a hipotézist, a kutatási módszereket és a következtetéseket. Az absztrakt ismerteti a dolgozatot azok számára, akik a dolgozatot teljes egészében nem olvasták el, például a szakdolgozat védésen résztvevő bizottsági tagok számára.  Az Absztrakt oldalát nem látjuk el oldalszámmal.

 

1. Bevezetés

A dolgozat témakörének a dolgozat címénél részletesebb meghatározása; a témaválasztás indoklása; a vizsgálat tárgyát képező probléma felvetése, a hipotézis megalkotása; a téma- kifejtés logikájának rövid ismertetése; az alkalmazott módszerek bemutatása; a szükséges lehatárolások meghatározása: terjedelmi korlátok,  vagy azoknak az okoknak az indoklása,  amelyek miatt a címben jelzett témához természetes módon kapcsolódó egyéb területekre a dolgozat  nem tér ki. A bevezetés terjedelme rövid (1–2 oldal).

2. Szakirodalmi összefoglaló

• a problémakörrel kapcsolatos irodalom feltérképezése, megismerése, valamint a releváns szakirodalom kiválasztása;
• annak bizonyítása, hogy a szerző a téma tágabb összefüggéseit is ismeri, nyelvezete   pontos, szakszerű, az adott képzésen szerzett ismeretei és kialakított készségei hasznosulásáról tanúskodik, a fogalmakat konzekvensen használata

3. Eredmények és azok értékelése

• a választott probléma leírása, értékelése úgy, hogy a szakdolgozatban szereplő megállapítások megalapozottak, tényekkel és érvekkel alátámasztottak;
• itt jelenik meg a szerző személyes állásfoglalása, amely jól elhatárolható a helyzetértékelésben/megoldáskeresésben közreműködő más személyek véleményétől;
• a tapasztalatokat a szerző visszacsatolja a megfogalmazott hipotézisekre / problémafelvetésre.

4. Összefoglalás

• a dolgozat eredményeinek összefoglalása, a dolgozat lezárása;
• az elért eredmények és a nem tárgyalt, de szorosan kapcsolódó témakörök alapján további vizsgálati irányok kijelölése.

5. Irodalomjegyzék

• A dolgozat törzsszövegét záró irodalomjegyzék a szerzők neveit alfabetikus sorrendben közli. (Bővebben ld. a formai követelményekben.)

6. Mellékletek (nem kötelező)

Azoknak az ábráknak, táblázatoknak, dokumentumoknak, multimédiás adathordozóknak a megjelenítése, amelyek a dolgozat megértéséhez szükségesek, és amelyek túlságosan részletezőek ahhoz, hogy a dolgozat törzsébe bekerüljenek.

A mellékleteket mindig el kell látni számmal, címmel, és azokat a tartalomjegyzékben is fel kell tüntetni.

 

4. Formai követelmények

 

A borító

A lap közepén található a SZAKDOLGOZAT felirat nyomtatott nagybetűvel, jobb alsó részén a hallgató neve, alatta a beadás éve.

A belső címlap és jogi nyilatkozat

A belső címlapnak a következőket kell tartalmaznia: az oktatási intézmény neve, a szakdolgozat címe, a hallgató neve, szakja, a témavezető neve és beosztása, a beadás éve. (Lásd melléklet minta).

Nyilatkozat a szerzői és adatvédelmi jogokról, melynek helye a belső borító után, önálló oldalon van.

A szakdolgozatnak tehát összesen 3 egységes mellékletet kell tartalmaznia:

1. Belső címlap

2. Nyilatkozat szerzői és adatvédelmi jogokról

3. Konzultációs űrlap

Tartalomjegyzék az egyes fejezetek oldalszámával  (nem számozzuk a lapot)

Absztrakt (Abstract) (nem számozzuk a lapot)

A tartalomjegyzék a belső borítót követő oldalon található. Az oldalszámozás a főrész első oldalával indul és folytatódik a forrásokat felsoroló oldalon is.

Ábrák, táblázatok

A szakdolgozatban felhasznált ábrákat és táblázatokat számozni szükséges. Ha az ábra vagy táblázat nem saját készítésű, a forrásokat meg kell adni a hivatkozás szabályainak megfelelően.

Idézetek

Az idézeteket a szakdolgozatban jól látható módon szükséges elkülöníteni. Ennek egyik módja az idézőjel használata, mely után zárójelben, még a pont előtt, megjelöljük a szerző nevét, a forrás kiadásának évét, majd kettőspont után a lap számát, majd zárjuk a zárójelet.

A szó szerinti idézetek elkülönítésének másik módja, ha a főszövegtől Times New Roman betűtípussal, 10-es betűmérettel, másfeles sortávolsággal, sorkizártan, idézőjel nélkül idézzük a szöveget. Ebben az esetben a lap jobb és bal oldali margójától nagyobb távolságra behúzva, tömbszedésben kell közölni. Az idézet után ebben az esetben is szükséges a forrás pontos megadása.

Irodalomjegyzék

A bibliográfia (References vagy Works Cited a választott szabványtól függően) tartalmazza a szakdolgozatban idézett összes szakirodalmi hivatkozást. A szakdolgozatban rövidített formában szereplő irodalmat feloldva, teljes alakban kell megadni.

A feldolgozott irodalmat a szerzők nevének betűrendjében kell felsorolni. A külföldi szerzők nevét a fordított sorrendben kell megadni úgy, hogy a vezetéknévtől vesszővel elválasztjuk a keresztnevet. Ha egy szerzőtől több műcímet is idézünk, akkor a megjelenés sorrendjében kell az adatokat feltüntetni.

Minden egyéb, itt felsorolásra nem kerülő pontban a témavezető oktató tud segítséget nyújtani.

 

 

 

 

5. Hivatkozások

 

A hivatkozás módja a tudományágnak megfelelően, a témavezetővel egyeztetve történik. A dolgozatban a felhasznált forrásokat a hivatkozás általános szabályai szerint kell megadni. Bármelyik hivatkozási módot használja is a szerző, fontos, hogy a választott szabvány szerint a hivatkozás egységes és következetes legyen.

Használható hivatkozási szabványok: Harvard, MLA, APA.

Ajánlott a szövegközi hivatkozás a hivatkozott szövegrész után. Nyelvészeti dolgozat esetében például:

• egy szerző esetén: (Kovács 1995: 140).
• két szerző esetén: (Bridson & Forman 1992: 145-155).
• kettőnél több szerző, illetve szerkesztő esetén: (Pécsi et al. 1958).
• több, egymást követő hivatkozást kronológiai sorrendben adjunk meg: (Pécsi et al. 1958, Bridson & Forman 1992).

Amennyiben szó szerint átvett idézetről, vagy valamilyen felsorolás, ábra, táblázat átvételéről van szó, a forrás oldalszámát is meg kell adni. A szövegközi hivatkozás esetében a lábjegyzeteket kiegészítő információk közlésére kell használni. Tartalmi és nem szó szerinti idézés esetén ugyanúgy kell eljárni, mint a szó szerinti hivatkozás esetében.

Szóbeli közlésre való hivatkozás esetén elég a név és az évszám feltüntetése.

Kereszthivatkozás esetén a hivatkozást más cikkből vagy könyvből vesszük. Fel kell tüntetni, hogy közvetett hivatkozásról van szó. Célszerű a lap alján a lábjegyzetben megemlíteni, hogy az eredeti műből származó idézeteket nem mi vettük át, s meg kell adni annak a szerzőnek a nevét, akinek a művében rábukkantunk az adott idézetre, pl. cited by Inzelt 1992.

Példák

(Hyland 2009: 44). A hivatkozás feloldása a dolgozat végén:

Hyland, Ken 2009. Teaching and Researching Writing. London: Pearson.

Haugen, Einar 1972. The Ecology of Language. Essays. Stanford, California: Stanford University Press.

A hivatkozás feloldása tanulmánykötetből vett írás esetén:

Benkő Loránd 1988. Irodalmi nyelv – köznyelv. In: Kiss Jenő–Szűts László (szerk.): A magyar nyelv rétegződése. Akadémiai Kiadó. Budapest. 15–33.

A hivatkozás feloldása abban az esetben, ha az írás folyóiratban jelent meg:

Horváth Péter Iván 2002. Mitől hiteles a fordítás. Fordítástudomány. IV. évf. 2. szám 37-45.

Ha a folyóirat nem évfolyamonként, hanem lapszámonként kezdi újra az oldalszámozást, akkor a következő módon kell feloldani a szövegközi hivatkozást:

Kulcsár Szabó Ernő 1987. Csokonai Lili: Tizenhét hattyúk. Kortárs 12: 159–64.

Az internetes források esetében tüntesse fel a hallgató az eredeti forrást. A szerzőt, a címet, az internetes címet (URL), valamint a letöltés dátumát is meg kell jelölni.

 

 

6. Mellékletek

 

1. Témaválasztó lap

2. Belső címlap

3. Nyilatkozat szerzői és adatvédelmi jogokról

4. Konzultációs űrlap

5. Bírálati lap