2025. március 25-én került megrendezésre a felsőoktatásban tanuló hallgatók Kazinczy szép magyar beszéd versenyének egyetemi fordulója. A megmérettetés a Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet és az Óvó- és Tanítóképző Intézet közös szervezésében zajlott. A versenyzőknek egy szabadon választott és egy kötelező szöveget kellett felolvasniuk. A versenyen első helyezést ért el Márkus Lili, 2. évfolyamos óvodapedagógus hallgató. Második lett Pásztor Boglárka, 1. évfolyamos magyar-történelem szakos hallgató, míg a 3. helyet Korpás László, 1. évfolyamos tanító szakos hallgató szerezte meg. Az Esztergomban megrendezendő országos döntőben ők hárman képviselik egyetemünket.

Baku Laura szereplése méltán lehet büszkeségre okot adó a Nyíregyházi Egyetem számára – teljesítménye nemcsak a felkészültségét, hanem a tanári pálya iránti elkötelezettségét is tükrözte. Helyezést nem ért el ugyan, de a zsűri dicséretben részesítette kiváló munkáját. Felkészítő tanára Karafa Sándor volt.

A Magyar Nyelvtudományi Társaság és a Nyíregyházi Egyetem nevében tisztelettel meghívjuk Önöket dr. Csépány Nikoletta „Fel tudjuk srófolni a szövegértő olvasás színvonalát?” című előadására, valamint dr. Kiss Magdaléna „A Körösmente folyóvízneveinek névrendszertani vizsgálata” című könyvének a bemutatójára. Időpont: 2025. április 9. 12:00. Helyszín: B/213.

William Shakespeare szonettjeit az irodalmi kánonban mesterműként számontartott, ám a csorbítatlan szöveghűséget nem föltétlenül fókuszba állító Szabó Lőrinc-fordításokból ismeri a nagyközönség. Fazekas Sándor az elmúlt években készítette el William Shakespeare mind a 154 szonettjének új magyar fordítását; munkája eredményeképp jelent meg 2023-ban a William Shakespeare szonettjei című kötet a Magyar Művészeti Akadémia kiadásában. Az új átiratok szépirodalmi értékén túl a kötet vállalt ambíciója a maradéktalan szöveghűség, s ezt segíti az angol eredetihez és az új magyarításokhoz kapcsolt jegyzetapparátus, amely értelmezi, kontextusba helyezi, történeti háttérrel világosítja meg a több mint négyszáz éves művek keletkezését, jelentésrétegeit, irodalmi összefüggésrendszerét. Fazekas Sándor előadása egyszerre nyújt betekintést a Shakespeare-szonettek fordítási műhelytitkaiba, s tárja fel egy-egy kiemelt költemény irodalomtörténeti, bölcseleti kontextusait.

Moderátor: Radnai Dániel Szabolcs (NyE)

Helyszín: Nyíregyházi Egyetem, B épület, B 250-es terem

Időpont: 2025. március 31. (hétfő), 15:00

Mindenkit szeretettel várunk!    

Néhány nappal 91. születésnapja előtt, 2025. március 10-én elhunyt Csorba Sándor, a Nyíregyházi Egyetem hajdani főiskolai tanára, professor emeritusa.

Csorba Sándor Szemerén született 1934. március 27-én. Iskoláit a Sárospataki Református Kollégiumban végezte. 1957-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar–történelem szakos tanári diplomát. A nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium alapító tanárai közé tartozott. 1978-ban doktorált az ELTE-n. Kandidátusi fokozatot 1987-ben szerzett; 1999-ben habilitált. 1973-tól 2004-ig a Bessenyei György Tanárképző Főiskola (2010-től Nyíregyházi Főiskola, 2016-tól Nyíregyházi Egyetem) Irodalom Tanszékének munkatársa volt, vendégtanári státusban oktatott Eperjesen (1979), Ungváron (1988) és a Miskolci Egyetemen (1992). Kezdetben, levéltári kutatásokra alapozva a felvilágosodás és a romantika korabeli ifjúság irodalmi kultúráját, művelődését, s az 1832/36. évi országgyűlési ifjak irodalmi-politikai tájékozódásait vizsgálta. Később kutatásainak középpontjába Kölcsey Ferenc, Bessenyei György, illetve Szemere Bertalan életútja került. A Bessenyei- és a Kölcsey Társaság egyik alapító személyisége, utóbbinak alelnöke, 1988 óta Társasági Füzeteinek sorozatszerkesztője volt. 1991 és 2015 között részt vállalt a Kölcsey Ferenc Minden Munkái kritikai kiadását az Irodalomtudományi Intézetben előkészítő kutatócsoport munkájában. Kölcsey pályájáról számos könyve jelent meg, önálló kötetekben elemezte Szemere Bertalan pályakezdését és Bessenyei György munkásságát.

Emlékét kegyelettel megőrizzük.

A Nyíregyházi Egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete oktatói februárban számos fontos tudományos eseményen vettek részt, s publikáltak hazai valamint külföldi szakmai folyóiratokban.

A Kazinczy-díj Alapítványi Bizottság, az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Vitéz János Tanárképző Központ esztergomi képzési helyszínén meghirdeti a 2024/2025-ös tanévre a felsőoktatási intézmények Kazinczyról elnevezett Szép magyar beszéd versenyét, amelynek célja az anyanyelvi nevelés és a beszédkultúra fejlesztése.

2025 januárjában a következő tudományos eseményekre került sor a Nyelv-és Irodalomtudományi Intézetben. Dr. Antal Balázs a Klubrádió Belső közlés című irodalmi műsorának a vendége volt január 6-án. Két publikációja is megjelent: A Mózes-novella "korszakai" című tanulmánya a szépirodalmi Figyelő 2024/6 számában, a másik pedig, a Magánbábel című verse, a kolozsvári Helikon 2025/1. számában.

Január végén tartották Szegedi Tudományegyetemen az angolosok kétévente esedékes konferenciáját (idén ezzel a címmel:The 17th Biennial HUSSE Conference), ahol dr. Szőke Dávid előadást tartott január 30-án a következő címmel: From Borosjenő to Hollywood: The Personal History of Michael Madách, Imre Madách’s American Great-Grandson, 31-én pedig konferenciaelnöke volt a War Narratives szekcióban. Recenziója is jelent meg a következő címmel: Urban Culture and the Modern City. Edited by Ágnes Györke and Tamás Juhász.: Leuven: Leuven University Press, 2024. 333 pp. https://doi.org/10.11116/9789461665393,” Central European Cultures 4 (2):112-19.

Lukács Béla