November 18-án jó hangulatban, támogató és baráti közönség előtt zajlott le a magyar nyelv és irodalom szak tudományos diákköri műhelyeinek házi konferenciája. Az önálló kutatásokat folytató hallgatók változatos témákban – nyelvészet, klasszikus, modern és kortárs magyar irodalom – mutatták be előadásaikat, korszerű tudásról, alapos felkészültségről, elmélyült munkáról téve tanúbizonyságot.
Tündik Kiara magyar–történelem szakos halllgató második éve foglalkozik Dukai Takách Judit költészetével. A keveset elemzett szerző líráját ezúttal a 18-19. századi női irodalom kontextusában vizsgálta. Kiara munkája leletmentő és értékfeltáró jellegű, nemcsak a szerzőt, de a korszak nőirodalmát illetően is. Dukai Takách Judit önéletrajza felől is rámutatott a korszak általános nőképe, valamint a szerző önidentifikációja közötti feszültségekre.
Czuczor Ramóna magyar–ének-zene szakos hallgató szintén második éve foglalkozik a Weöres Sándor és Kovács András Ferenc költészete közötti párbeszédekkel, amelyeknek ezúttal a zeneiségen keresztül artikulálódó aspektusait vizsgálta, két nagy kompozíció, a Hetedik Szimfónia és a Postaréti Symphonia olvasataival. Innovatív megközelítésmódja közel hozza mindkét szakjának szakmai szempontjait, melyek között imponáló magabiztosággal tájékozódik a fiatal kutató.
Takács Mónika magyar–történelem szakos hallgató frissen csatlakozott az irodalomtudományi műhelyhez, és nem kis feladatot választott, amikor a magyar avantgárd színház jeles alakja, Palasovszky Ödön életművének kutatásába fogott. Ugyan ma még a források is rendkívül hiányosak, ám Mónika rendkívüli lendülettel vázolta a kutatás kereteit, felvillantva azt is, hogy egyes esetekben különféle rekonstrukciós lehetőségek is a kutató rendelkezésére állnak.
Petrohán Csenge magyar–angol szakos hallgató a pendrive szó magyarítási kísérleteivel foglalkozott az e-nyelv.hu adatbázisának adatai alapján. Elemezte azokat a szóalkotási módokat, ahogyan az oldal felhasználói és fórumozói eljártak. Ezek között számos szellemes megoldás található, de akad olyan is, amely az idegen szót egy másik idegen szóval helyettesítené.
Végezetül Móré Lilla az általános nyelvi mítoszok kérdéskörével foglalkozott. Tévhitek, babonák, rossz beidegződések árnyalják nyelvhasználatunkat. Lilla azt vizsgálta, hogyan alakultak ezek ki, van-e igazságtartalmuk. Kutatása további iránya a kérdőívezés lesz – mit gondolnak minderről a magyartanárok, illetve a tanárszakos hallgatók és a nem szakmabeliek.
A zsűri, melynek elnöke dr. habil. Karádi Zsolt volt, tagjai pedig dr. Antal Balázs, dr. Kiss Kálmán, dr. habil. Minya Károly, valamint Radnai Dániel voltak, döntése értelmében első helyezett lett Czuczor Ramóna és Móré Lilla. Petrohán Csenge, Takács Mónika és Tündik Kiara második helyezést kaptak.
Hallgatóinknak gratulálunk, további sikeres és örömteli kutatómunkát kívánunk!