November 26-án mutatták be kutatásaikat az intézetünk tudományos diákköreiben dolgozó hallgatók, két szekció három tudományága, az angol nyelvű világ kultúratudományai, a magyar nyelvészet és a magyar irodalomtörténet tárgykörében.
Bolden Immanuel az afroamerikai polgárjogi harcos, Malcolm X politikafilozófiáját foglalta össze, pontosabban kutatásainak fő irányvonalait jelölte ki előadásában. E kutatás az Egyesült Államok társadalomtörténetét célozza, és olyan történelmi személyiségekkel kapcsolja össze a középpontban álló alakot, mint Martin Luther King, vagy J.F. Kennedy.
Victor Soma Tolkien világának keresztény szimbolikáját tárta fel és elemezte, a Szilmariloktól A hobbiton át a A Gyűrűk uráig. Párhuzamként állította vizsgálódási körébe C.S. Lewis Narnia-ciklusát – Tolkien barátja következetesen építkezett keresztény szimbólumok köré, Tolkien azonban következetesen elzárkózott az allegorikus-metaforikus értelmezésektől. Ettől függetlenül Victor Soma kutatásai mégiscsak ezeket tárják fel.
A magyaros szekcióban Kövér Adrienn a huszadik század első fele színházkritikájának történeti és elméleti kérdéseit mutatta be, elsősorban Kosztolányi Dezső színibírálataira koncentrálva. A Nyugat nagy nemzedékének időszaka a magyar színházi játéknyelv megértésének az új korszakával is egybeesik, nem is választható el a kettő egymástól – Adrienn kutatásai Kosztolányi színházi tárgyú értekező prózáján keresztül mutatnak rá erre az új megértésre.
Baku Laru az enyelv.hu szómagyarító oldal adatbázisának anyagával folytatott kutatásokat, azt vizsgálva, milyen motivációi és jellemzői vannak az informatikai szaknyelvi kifejezések „honosítási” kísérleteinek. Mikor lehet elterjedtnek nevezni egy szómagyarítást, egyáltalán, van-e esélyük elterjedni az új nyelvi alakzatoknak, felülkeredve a közismernek mondható eredeti, idegennyelvi formákon?
Hajdu Viktória óvodapedagógus hallgató névtanos előadása egy mai óvoda gyerekseregének keresztneveit vizsgálta – a felgyűjtött anyagot összevetve korábbi mérések eredményeivel. Arra kereste a választ, milyen motivációk és inspirációk vezették a szülőket, irányították a korjellemző névdivatot.
Móré Lilla a nyelvi babonákról folytatott kutatásaiba nyújtott betekintést, rámutatva, hogy sokszor okoz szorongást, akár gátlást is a megszólalásban, ha tudatosítjuk magunkban ezeket a babonákat, melyekről tudjuk, hogy szokásunkban állnak – hát még ha „nyelvészfélék” vannak a közönségünkben… Az előadó viszont pillanatnyi megtorpanás nélkül, minden szorongáson átlépett érdekes és izgalmas előadásában.
Petrohán Csenge a ritkább szóalkotási módokkal foglalkozó, frissen kezdett kutatásainak első fázisába nyújtott betekintést. Határozott, lendületes előadást láthattunk-halhattunk tőle is, mely előadás nagy reményekre jogosít fel a jövőben.
Végül, de nem utolsósorban Strebelovszky Orsolya Sára foglalta össze évek óta tartó Hajnócy-olvasásának tapasztalait. Dolgozata a realizmus és az abszurd egymásra íródásának szövegeseményeit kutatja a hetvenes-nyolcvanas évek e töredékességében és befejezetlenségében is jelentős életművében.
A zsűri két szekcióban osztott díjakat. Az angolosoknál Victor Soma kapott első helyezést – konzulense Kiss Sándor tanár úr.
A magyaros szekcióban első helyen végzett Baku Laura (témavezetője Dr. habil Minya Károly), megosztott második díjban részesült Kövér Adrienn (témavezető Dr. habil Karádi Zsolt) és Strebelovszky Orsolya Sára (témavezetője Dr. Antal Balázs); a harmadik helyezett Hajdu Viktória lett (témavezetője Dr. Bényei Ágnes).
A zsűri döntése értelmében a magyaros szekció helyezettjei továbbjutottak az OTDK írásbeli fordulójába.
Minden kutatónak gratulálunk, és további sikeres munkát kívánunk!
