Intézetünkben november 12-én zajlott a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából szervezett ház konferencia, a hagyományoknak megfelelően három szekcióban.
Angol nyelv és kultúra szekció
Dr. Ajtay-Horváth Magda előadása Márai Ilona Betűbe zárva című naplójának nyelvezetéről szólt. A többnyelvűség érdekes lenyomata a napló, melyben számos nyelvi leleményt, egyéni összetételt, idioszinkretizmust alkalmaz a szerző abból a célból, hogy minél koncentráltabban fejezze ki mondandóját. Jó esztétikai érzékkel jellemzi olvasmányainak stílusát. Stílusa néha kimutatható Márai-remineszcenciákat tartalmaz. Kiss Sándor Alexandra Ocasio-Cortez és a Green New Deal című előadása az Egyesült Államok megkezdett zöld átállással kapcsolatos politikai terveit és annak történetét mutatta be. Előadásában kitért a nyugati világ előtt álló energetikai és politikai kihívásokra, valamint összevetette az Egyesült Államokban zajló folyamatokat az Európai Unió hasonló lépéseivel. Lukács Béla Hol tart a második idegennyelv-elsajátítás a XXI. század első negyedének végén? címmel tartott előadást. Az előadó a második idegennyelv-elsajátítás ma már hagyományosnak mondható vonulataitól (kontrasztív elemzés, hibaelemzés, kontrasztív hibaelemzés) kiindulva a téma 2024 novemberéig bekövetkezett fejleményeivel (például mesterséges intelligencia, mobiltámogatású nyelvtanulás, gamifikáció) bezárólag mutatta be az idegennyelv-elsajátítás fejlődését. Az előadás külön hangsúlyozta a második nyelven történő idióma- és metaforaoktatást, valamint annak módszertani lehetőségeit. Dr. Somfalvi Zita előadásában a coaching szemlélet köznevelésben történő alkalmazásáról beszélt, továbbá ismertette a coaching szemléletű intézményvezető ismérveit. Végül dr. Tukacs Tamás előadásában Shakespeare híres 75. szonettjének egy lehetséges (saját) fordítását mutatta be, annak apropóján, hogy 2023-ban megjelent az angol költő szonettjeinek egy új fordítása, Fazekas Sándor tollából. Az előadó röviden ismertette a kérdéses szonett fordítástörténetét, majd a Szabó Lőrinc-i változattal vetette egybe a sajátját, kitérve néhány problematikus lexikai egységre.
Nyelv- és irodalomtudományi szekció
Csekéné dr. Jónás Erzsébet előadása Németh László fordítói eszményéről szólt. Radnai Dániel a tiszaeszlári per (1882–83) társadalmi és irodalmi emlékezetéről számolt be. Dr. Antal Balázs Az autofikció – mint az irodalom vége (?) címmel tartott előadást. Dr. Kiss Anita egy készülő kutatás tervét mutatta be, amelynek témája felsőoktatásban tanuló hallgatók nyelvi értékítéleteinek összehasonlító vizsgálata. Dr. Kiss Kálmán a vég szó etimológiájáról tartott előadást. Miszkuly Katalin Nyelvjárástörténeti vizsgálatokat ismertetett Pesty Frigyes szabolcsi helynévgyűjtése alapján, dr. Sebestyén Zsolt előadása pedig A munkácsi uradalom 1613. évi urbáriuma mint nyelvtörténeti címet viselte.
Ukrán nyelv és kultúra szekció
Dr. Balla Evelina Dmytro Pavlicsko ukrán költő verseit mutatta be, a szonettfordításának művészetét, részletesen elemezte Ratkó József, Tándori Dezső és Balla László tolmácsolását. A jelenlévő hallgatóknak érdekes és tanulságos volt az előadás, hiszen ezek a szonettek az ukrán irodalomtörténet-kurzus tananyagát képezik, valamint a fordítás mesterségének elsajátítását szolgálják.
Dr. Stefuca Viktória előadásában az ukrán–orosz háborúról megjelent kiadványokat ismertette a hallgatókkal. Nem tudod mi a háború (Európa könyvkiadó, 2022), Schmidt Mária: Látlelet és a Hét nyelven beszélünk című köteteit. Elemezte a a 12. éves Jeva Szkalieckának naplószövegét, aki nagymamájával Harkovból egészen Dublinig utazik, és az utat Magyarországon keresztül teszi meg, kiemelve a magyarok vendégszeretetet és együttérzését.
Bárány Erzsébet a korai magyar–szláv nyelvi kapcsolatokról tájékoztatta a résztvevőket. Kiemelte, hogy a honfoglaló magyarság a Kárpát-medencében talált szláv lakosságtól számos szláv eredetű tőszót vett át. Ezek a kölcsönszavak beékelődtek a magyar nyelv rendszerébe, idegen voltunk felismerhetetlen a laikus számára. Az előadó állítását számos példával illusztrálta.
