- Általános tudnivalók
A szakdolgozat a hallgató egyik szakjának megfelelő, önálló munkán alapuló írásbeli mű. Célja annak bizonyítása, hogy a hallgató tanulmányai folyamán megfelelő elméleti alapokat szerzett ahhoz, hogy a választott területhez kapcsolódó témát a rendelkezésre álló hazai és külföldi szakirodalom alapján egyéni megközelítésben dolgozza fel.
A szakdolgozat tartalmát tekintve lehet diszciplináris vagy szakmódszertani.
A szakdolgozat tantágy kreditértéke 5 kredit., amelyet a hallgató a 10. félévben köteles felvenni a Neptun rendszerben. A szakdolgozat megírásához szükséges elmélyülést, kutató- és alkotómunkát a hallgató már a 9. félévben megkezdi a 0 kredites Szakdolgozat-előkészítés c. kurzus révén, amelyet szintén fel kell venni a Neptunban.
Szakdolgozat előkészítés 9. félév, 0 kredit.
A téma kiválasztása, információgyűjtés nyomtatott és hiteles online források alapján: Szakkönyvek, időszaki kiadványok, folyóiratok, lexikonok, enciklopédiák. A jegyzetelési és kutatási módszerek elsajátítása.
Szakdolgozat (10. félév, 5 kredit).
A szöveg megírása (első rész): a főszöveg struktúrájának megismerése, majd kiválasztása és alkalmazása (kronologikus struktúra, téma szerinti struktúra, szempontok szerinti struktúra, deduktív logika szerinti struktúra, induktív logika szerinti struktúra, az általánostól a speciálisig struktúra). A szövegtagolás megismerése és alkalmazása: címrendszer, bekezdések, kiemelések, felsorolások, idézetek, utalások, illusztrációk. A szöveg végső formába öntése: a szövegközi és szövegvégi hivatkozások elkészítése, a helyesírás, a nyelvhelyesség és stílus ellenőrzése.
A Szakdolgozat-előkészítés teljesítését az oktató aláírással, a Szakdolgozat kurzus teljesítését gyakorlati jeggyel értékeli.
A belső címlap követelményét az 1. sz. melléklet tartalmazza.
A címek (témák, témavezetők) listáját az aktuális félév kezdetekor a szak felelőse bocsátja a hallgatók rendelkezésére, akik választásukat a témavezetővel egyeztetik, és témaválasztó lapot (2. számú melléklet) töltenek ki három példányban (hallgató, szakfelelős, tanulmányi előadó). A szakdolgozat témavezetője a Nyíregyházi Egyetem oktatója.
A szakdolgozat címe a témaválasztó lap kitöltésével és leadásával válik véglegessé. A témaválasztó lap formáját a Hallgatói Szolgáltató Központ (HSzK) határozza meg. A témaválasztó lap leadásának határideje a témaválasztás félévében szeptember 30., illetve február 28. (őszi/tavaszi félévnek megfelelően).
A hallgató félévente legalább egy alkalommal köteles konzultálni a témavezető oktatóval, aki ezt a konzultációs űrlapon aláírásával igazolja (3. sz. melléklet). Az előírtnál több konzultációra is sor kerülhet.
- Tartalmi követelmények
A szakdolgozat címe: a munka tartalmának, mondanivalójának tömör kifejezése; utal a szakdolgozat központi témakörére/témaköreire; amennyiben a cím nem egyértelműen igazít el a tárgyat illetően, akkor szükséges magyarázó alcím adása.
A kidolgozás elvei: szakszerűség (a szaknyelv pontos használata), pontosság (a tények, idézetek, adatok hű és pontos közlése, a dolgozat tárgyilagosságát erősíti), szemléletesség (nemcsak a mértékletesen képszerű megfogalmazásban, hanem – ha szükséges – az ábrák,
illusztrációk, grafikonok, táblázatok, diagramok közlésével is).
A szakdolgozat részei
- Bevezetés
- A szakdolgozat témakörének a munkacíménél részletesebb meghatározása;
- a témaválasztás indoklása;
- a vizsgálat tárgyát képező probléma felvetése, illetve hipotézis megalkotása;
- a kifejtés menetének és logikájának, rövid ismertetése;
- az alkalmazott módszerek bemutatása;
- a szükséges lehatárolások: terjedelmi korlátok vagy egyéb okok miatt a dolgozat egyes, a
címben jelzett témához természetes módon kapcsolódó egyéb területek közül mire nem tér ki.
A bevezetés terjedelme rövid (1–2 oldal).
- Szakirodalmi összefoglaló
- A problémakörrel kapcsolatos szakirodalom feltérképezése, megismerése, valamint a releváns szakirodalom kiválasztása és bemutatása;
- annak bizonyítása, hogy a szerző a téma tágabb összefüggéseit is értő módon tudja kezelni, nyelvezete e tekintetben pontos, szakszerű, az adott képzési forma során nyújtott ismeretek és kialakított készségek hasznosulásáról tanúskodik, a fogalmakat konzekvensen használja. (Ez természetesen a dolgozat további részei kapcsán is követelmény.)
- Eredmények és értékelésük
- A választott téma, probléma leírása, értékelése úgy, hogy a diplomamunkában szereplő megállapítások megalapozottak, tényekkel és érvekkel alátámasztottak legyenek;
- itt jelenik meg a szerző személyes állásfoglalása, amely jól elhatárolható a helyzetértékelésben/megoldáskeresésben közreműködő más személyek véleményétől;
- a tapasztalatokat a szerző visszacsatolja a megfogalmazott hipotézisekre/problémafelvetésre.
- Összefoglalás
- A dolgozat eredményeinek összefoglalása, a dolgozat lezárása;
- az elért eredmények és a nem tárgyalt, de szorosan kapcsolódó témakörök alapján további vizsgálati irányok kijelölése.
- Irodalomjegyzék
- A dolgozat törzsszövegét záró irodalomjegyzék a szerzők nevei alapján alfabetikus sorrendben készül. (Bővebben ld. a formai követelményekben.)
- Mellékletek (nem kötelező)
Azon ábrák, táblázatok, dokumentumok, multimédiás adathordozók megjelenítése, amelyek a dolgozat megértéséhez mindenképpen szükségesek, ugyanakkor a dolgozat egy adott fejezetével, alfejezetével szoros kapcsolatba vagy nem hozhatók, vagy túlságosan részletezők, és nagy számuk miatt nehezen olvashatóvá tennék a szóban forgó fejezetet.
A mellékleteket mindig el kell látni számmal, címmel, és azokat a tartalomjegyzékben is fel kell tüntetni.
- Formai követelmények
A címlap
- A lap közepén található a SZAKDOLGOZAT felirat nyomtatott nagybetűvel, jobb alsó részén a hallgató neve, alatta a beadás éve.
A belső címlap és jogi nyilatkozat
- A belső címlapnak a következőket kell tartalmaznia: az oktatási intézmény neve, a szakdolgozat címe, a hallgató neve, szakja, a konzulens neve és beosztása, a beadás éve. (1. sz. melléklet)
- Nyilatkozat a szerzői és adatvédelmi jogokról, melynek helye a belső címlap után, önálló oldalon van. (4. sz. melléklet)
Tartalomjegyzék, oldalszámozás
A tartalomjegyzék a belső borítót követő oldalon található. Az oldalszámozás a főrész első oldalával indul, és érvényes a bibliográfiában is.
Ábrák, táblázatok
A dolgozatban felhasznált ábrákat és táblázatokat be kell számozni. Ha nem saját készítésű, a forrásokat meg kell adni a hivatkozás szabályainak megfelelően.
Idézetek
A hosszabb (5 sornál hosszabb) szó szerinti idézeteket ajánlatos elkülöníteni a főszövegtől Times New Roman betűtípussal, 10-es betűmérettel, másfeles sortávolsággal, sorkizártan, idézőjel nélkül. Ebben az esetben a lap jobb és bal oldali margójától nagyobb távolságra behúzva, tömbszedésben kell közölni, a témavezető útmutatásának megfelelően.
Irodalomjegyzék
A bibliográfia tartalmazza a szakdolgozat készítése során felhasznált és a jegyzeteiben felsorolt összes szakirodalmi hivatkozást.
- A szakdolgozatban rövidített formában szereplő irodalmat feloldva, teljes alakban kell megadni.
- A feldolgozott irodalmat a szerzők nevének betűrendjében kell felsorolni.
- A külföldi szerzők nevét fordított sorrendben kell megadni úgy, hogy a vezetéknévtől vesszővel elválasztjuk a keresztnevet.
- Ha egy szerzőtől több műcímet is idézünk, akkor a megjelenés sorrendjében kell a régebbitől a közelebbiig feltüntetni az adatokat.
- Minden egyéb, itt felsorolásra nem kerülő pontban a témavezető oktató tud segítséget nyújtani.
Hivatkozások
A tudományágnak megfelelően, a témavezetővel egyeztetve történik a hivatkozás módja. A dolgozatban a felhasznált forrásokat a hivatkozás általános szabályai szerint kell megadni. Bármelyik hivatkozási módot használja is a szerző, fontos, hogy legyen egységes és következetes.
Ajánlott a szövegközi hivatkozás a hivatkozott szövegrész után nyelvészeti dolgozat esetében, például:
-
- egy szerző esetén: (Kovács 1995: 140)
-
- két szerző esetén: (Bridson–Forman 1992: 145–155)
-
- kettőnél több szerző, illetve szerkesztő esetén: (Pécsi et al. 1958)
-
- több, egymást követő hivatkozást kronológiai sorrendben adjunk meg: (Pécsi et al. 1958, Bridson–Forman 1992).
Irodalmi dolgozat esetében irányadó az ItK hivatkozási rendszere: itk.iti.mta.hu/szabvany
Amennyiben szó szerint átvett idézetről, vagy valamilyen felsorolás, ábra, táblázat átvételéről van szó, az oldalszámot mindenképpen meg kell adni. A szövegközi hivatkozás
esetén a lábjegyzeteket kiegészítő információk közlésére kell használni. Tartalmi és nem szó szerinti idézés esetén ugyanúgy kell eljárni, mint a szó szerinti hivatkozás esetében.
Alternatív hivatkozási mód a lábjegyzetet alkalmazó hivatkozás.
Szóbeli közlésre való hivatkozás esetén elég a név és az évszám feltüntetése.
Kereszthivatkozás esetén a hivatkozást más cikkből vagy könyvből vesszük. Fel kell tüntetni, hogy közvetett hivatkozásról van szó. Célszerű a lap alji lábjegyzetben megemlíteni, hogy az eredeti műből származó idézeteket nem mi magunk vettük át. Meg kell adni annak a szerzőnek a nevét, akinek a művében rábukkantunk az adott idézetre, pl. Idézi Inzelt 1992.
Példák (Máté 1997: 44). A hivatkozás feloldása a dolgozat végén: Máté Jakab 1997. A 19. századi nyelvtudomány rövid története. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
Haugen, Einar 1972. The Ecology of Language. Essays. Stanford University Press. Stanford, California.
A hivatkozás feloldása tanulmánykötetből vett írás esetén:
Benkő Loránd 1988. Irodalmi nyelv – köznyelv. In: Kiss Jenő–Szűts László (szerk.): A magyar nyelv rétegződése. Akadémiai Kiadó, Budapest. 15–33.
A hivatkozás feloldása abban az esetben, ha az írás folyóiratban jelent meg: Jakab István 1989. A magyar nyelv szlovákiai változatai. Magyar Nyelvőr 140–9.
Ha a folyóirat nem évfolyamonként, hanem lapszámonként kezdi újra az oldalszámozást, akkor a következő módon kell feloldani a szövegközi hivatkozást:
Kulcsár Szabó Ernő 1987. Csokonai Lili: Tizenhét hattyúk. Kortárs 12: 159–64.
Az internetes források esetében tüntesse fel a hallgató az eredeti forrást. A szerzőt, a címet, az internetes címet (URL), valamint a letöltés dátumát is meg kell adni.
Zsidó Ferenc 2013. Nem könyvdráma! Székelyföld. július. http://www.hargitakiado.ro/cikk.php?a=MTk4OQ== [2014. okt. 22.]
Egyéb követelmények
- A szakdolgozatot A/4 szabvány méretű papírra kell elkészíteni számítógépes szövegszerkesztővel.
- Betűnagyság: 12, betűtípus: Times New Roman, 1,5-ös sortávolsággal, bal szélén 2,5 cm, jobb szélén 2 cm, felül és alul 2-2 cm margóval.
- A folyó szöveg mindvégig sorkizárt legyen, üres sorok beszúrása nélkül.
- A római számmal jelölt fő fejezetek új oldalon kezdődjenek.
- A szakdolgozat terjedelme minimum 40, maximum 80 oldal, mellékletek nélkül, lehetőség szerint kétoldalasan nyomtatva.
- A terjedelem a címlap, a tartalomjegyzék, a mellékletek és az irodalomjegyzék nélkül, a főszövegre értendő. Karakterszám: 80 000 és 160 000 között szóközökkel együtt.
- A szakdolgozat pdf formátumban, archiválás céljából feltöltendő a Bessenyei György Pedagógusképző Központ által megadott tárhelyre.
- A szakdolgozat leadásának határideje április 30, keresztfélév esetén november 30. A határidőn túli beadásról a TVSz. rendelkezik.
- A szakdolgozat bírálata a 5. sz. melléklet alapján készül el.
- A bírálatról a hallgatót a szakjának megfelelő témafelelős intézet tájékoztatja.
- A szakdolgozat védése záróvizsga keretében zajlik.
- A szakdolgozatvédés a témafelelős intézet szervezésében a TVSz. és a záróvizsga- szabályzat szerint történik.
- A szakdolgozatot magyar nyelven kell benyújtani.
Figyelem! A szakdolgozat elégtelenre való minősítését vonja maga után az alábbi körülmények valamelyikének vagy mindegyikének fennállása:
- A dolgozat egyes főbb részei közötti összhang súlyosan sérül: a dolgozat címében jelzett témakört csak minimális terjedelemben fejti ki a jelölt.
- A dolgozat több mint egy bekezdése nagyobb terjedelemben szó szerinti formában vagy azt megközelítő módon idegen műből építkezik az irodalomjegyzékben való megjelölés nélkül, azaz plágium.
- A dolgozat több oldal terjedelemben folyamatosan csak egy idegen műből építkezik, még ha a forrást a megfelelő szövegrésznél és az irodalomjegyzékben meg is jelöli a dolgozat írója.
- A dolgozat alapvető tárgyi tévedések sorozatát tartalmazza.
- A dolgozat terjedelme az elvárásoktól jelentősen eltér.
- A dolgozatban a helyesírási, nyelvtani, stilisztikai és/vagy szerkesztési hibák bántónak minősíthetők, esetleg már a megértést is veszélyeztetik.
A mesterséges intelligencia használatára vonatkozóan az „Állásfoglalás a mesterséges intelligencia alapú rendszerek használatáról a Nyíregyházi Egyetemen” című leirat az irányadó.