Érdekes előadásokkal várta a Kutatók éjszakáján az érdeklődőket intézetünk oktatói. Idén szeptember 30-án pillanthattak be a résztvevők a nyelv- és irodalomtudománnyal kapcsolatos kutatásokba. A program során nagyon érdekes és változatos előadások hangzottak el.
Dr. Antal Balázs A mű útja a kézirattól a kiadásig című előadásában a szerzők műhelytitkaiba avatta be a hallgatóságot. Megismertette a közönséget egy újabb, kimondottan terjedelmes, sok részből álló kéziratok menedzselésére alkalmas szövegszerkesztő szoftverrel, majd bemutatta a szerkesztés és a korrektúrázás hosszadalmas folyamatát. Ismeretterjesztő bemutatóját informatív és szórakoztató képösszeállítással színesítette, mely segítségével megmutatta, milyen munkafolyamatok vezetnek el egy könyvötlet megszületésétől a kötet kinyomtatásáig.
Dr. Bárány Erzsébet bemutatta egy híres kárpátaljai nyelvész, Csopey László munkásságát. Életéről Hollós Attila írt összefoglaló tanulmányt. A levéltári kutatásokra alapozott munkából az olvasó a XVIII. század első feléig visszavezetve ismerheti meg Csopey László családfájának apai ágát. Hollós Attila állította össze Csopey László munkáinak az alábbi tudományterületek szerinti bibliográfiáját: irodalomtudomány, etnográfia, nyelvtudomány, fordítások, szakirodalom, a ruszin iskolák számára készült tankönyvek, természettudomány, expedíció, kiállítás, levélszekrény, statisztikák, recenziók, a Kis Akadémián tartott előadások, szerkesztői munkák, levelezések. Összegyűjtésre kerültek a Csopey Lászlóval kapcsolatos szakirodalmi munkák, valamint a munkáiban megjelenő bibliográfiai listák is.
Dr. Karádi Zsolt Párizs a XX. századi magyar irodalomban című előadásában azt vizsgálta, hogy a francia főváros mely költőkre-írókra gyakorolt jelentős szellemi hatást. Így elemezte Ady Endre, Szabó Dezső, Nagy Endre, Kassák Lajos, Sárközi György, József Attila, Földes Jolán, Jékely Zoltán, Márai Sándor, Radnóti Miklós, Illyés Gyula és Rónay György efféle impulzusokat mutató műveit. Rámutatott Radnóti naplójának, verseinek és Rónay György Búcsú Párizstól című költeményének rokon motívumaira. Megállapította, hogy sok szerző – miközben csodálja a várost, aközben – a Szajna partján menthetetlenül idegennek érzi magát.
Dr. Kiss Anita A koronavírus-járvány hatása egyetemi hallgatók nyelvhasználatára című előadásában azt vizsgálta, hogy a pandémia ideje alatt megjelent és elterjedt szavakat miként ítélik meg a Nyíregyházi Egyetem hallgatói. Az adatközlőknek a következő szavakról kellett véleményt alkotniuk: oltakozik, covidinka, elgyőrfipalisodott, home office, karanténpedagógia, karanténkoncert, maradjotthonka, vécépapírkrízis. Az itt felsorolt szavak a Veszelszki Ágnes által összeállított karanténszótárból lettek kiválasztva. A vizsgálat eredményeként kiderült, hogy a válaszadók nyelvhasználatában is előfordulnak olyan szavak, amelyek a koronavírus-járvány ideje alatt jelentek meg, illetve terjedtek el. Az adatközlők leginkább a digitális kapcsolattartással, valamint a televízióban gyakran hallható, vírusfertőzéssel kapcsolatos orvosi szaknyelvi szakkifejezéseket ismerik és használják, ilyen például a home office vagy az oltakozik. Egyelőre kevésbé ismerik és használják a járványhoz kapcsolódó szlengszerű, játékos szavakat: covidinka, elgyőrfipalisodott, maradjotthonka.
Dr. Kiss Kálmán Bürgezdtől Mérgesdig címmel tartott előadást, amelyben arról beszélt, hogy a honfoglalás, illetve az államalapítás korában a csatlakozott népcsoportok is neveztek el határrészeket a Kárpát-medencében. E helynevek közül több a mai nap is őrzi többek között a törökös nyelveket beszélő elemek nyelvi nyomait. Az egykor a burgusz ’erődített torony’+ d helynévképzőből keletkezett Bürgezd egy ugyancsak Szatmár vármegyei területen a magyarság ajkán Mérgesddé alakult, de ez utóbbi helynév keletkezésében nem a mérges melléknév játszott szerepet, ugyanis e magyar hangzású helynév létrejöttét a hanghelyettesítés, illetve az értelem, illetve valamely közeli magyar szóalak keresése motiválta.
Dr. Minya Károly Titkos kommunikáció: A legyezőnyelv című előadása egy elfeledett nonverbális kommunikációt mutatott be. Ez az ismerkedés, valamint a flörtölés és kokettálás eszköze volt. Az előbbi esetében erre azért volt szükség, mert a gardedám, az idősebb nő, aki társaságban a fiatal lányra felügyelt, és követte őt mindenhová, mint az árnyék, vigyázott arra, hogy a kiskisasszonya nehogy valamilyen úton félrelépjen. Néhány jelzés példaként: Ujjheggyel érinteni az összecsukott legyezőt: „Beszélnünk kell.” Jobb kézzel az arc előtt tartani a kinyitott legyezőt: „Kövess!” Jobb kézzel elhúzni arcunk előtt a nyitott legyezőt: „Szeretlek!”
Somfalvi Zita A társadalmi és kulturális tőke hatása a nyelvvizsgaszerzés sikerességére című előadásából megtudhattuk, hogy a tanulási teljesítményeket erőteljesen meghatározza a társadalmi és gazdasági helyzet, azonban ez a többdimenziós vizsgálat a kapcsolathálós nyelvspecifikus társadalmi és kulturális tőke hatásáról keveset kutatott. Az előadó a kutatásában e szoros kapcsolati struktúrákat vizsgálja, mégpedig a sikertelen nyelvtanulók (abszolvált, de nem nyelvvizsgázott) kapcsolathálójában lévő, nyelvtudással rendelkező vagy külföldi egyének hatását.
Radnai Dániel Szabolcs Jókai Mórról és a 19. századi irodalmi tájábrázolás kérdéseiről beszélt, egyetlen példán, a balatoni táj megjelenési formáin keresztül végezve szövegelemzést, kitérve a Balaton mint ihletforrás és nyaralóhely szerepére Jókai Mór karriertörténetében. Az előadásban továbbá arról is szó esett, hogy miképp lett Jókai Mór íróként igen hamar a század második felében megerősödő Balaton iránti rajongás, a később valóságos társadalmi mozgalommá szerveződő "Balaton-kultusz" kulcsfigurája és kezdeményezője.